Kezdjük egy kínos vallomással. A téli alpesi tanfolyamra ugyanis kicsit pótcselekvésként jelentkeztem be, segíteni kibekkelni ezt a pár hónapot, mire újra vastag kesztyű nélkül mászhatok sziklára. Utólag már mosolygok ezen a tévedésen! A Magas Tátrában töltött egy hét megmutatta, hogy a hegyek téli világa nem csupán elképesztően csodálatos, hanem izgalmas elfoglaltságok egész tárházát kínálja. A kőgörgeteges meredek lejtők erre az időszakra kihívásokkal teli, hóval borított utakká váltak, nem is beszélve a jég- és mix-mászás újonnan felfedezett gyönyörűségeiről. A téli mászószezon nem holtszezon, hanem legalább annyi lehetőséget tartogat, mint a nyári!

Fotó: Fabók Márton

Az érkezés napja rögtön a tanfolyam legnagyobb fizikai kihívását tartogatta: a 2015 méter magasan fekvő Téry házba való feljutást a meredek Tófalon keresztül, megrakodva egy hétre való meleg cuccal és mászófelszereléssel. Mindenki rendben feljutott, sőt, az előzetesen hónapokig kajtatott vadiúj magashegyi bakancsom is jól szuperált. Az esti bemutatkozáskor kiderült, hogy elég vegyes társaság jött össze, különböző motivációkkal és tapasztalatokkal. Ki épp csak elvégezte az alaptanfolyamot, ki pedig egy himalájai nyolcezres megmászását tervezgette. A közös pont a lelkesedés volt.

Fotó Nemes Zoltán	Fotó Bozsér Kata	Fotó Bianca van Rijn

Az elkövetkezendő egy hétben a Tátra kegyes volt hozzánk. Bár az első napi jeges szélben küszködéskor barátságtalan arcát is megmutatta, de alapvetően hol hét ágra szóló napsütést, hol „csak” felhős, de tiszta időt fogtunk ki. Reggelente gyönyörű kilátás volt a házból, havas bércekkel és az alattunk elterülő felhőtakaróval, este pedig a csillagos égben tudtunk gyönyörködni. A reggeli félórás öltözködés is hamar rutinná vált: az aláöltözet fel, rá a lavinajeladó, melegcuccok, hátizsákpakolás a napi felszereléssel, bakancs és kamásli, jégcsákány vagy túrabot a kézbe, és indulás! Az egész napos hóban-hidegben mászkálás után pedig tele lett száradó cuccokkal kis szobánk, az előtér fűtőcsövei és általánossságban a ház minden talpalatnyi helye. A Téry házban fürdés nincs, a wc-t is csak vödör vízzel lehet leönteni, márpedig a reggeli és vacsora nem csak bőséges volt, hanem szlovák hagyományos kaják rendesen meg is hajtották az embert. A puritán körülmények nem nagyon zavartak minket, ez része volt a Téry burok-világának a felhők felett. Különben is, egy kis Tátra tea mindenen segít.
A téli tanfolyam lényege a sok változatos gyakorlat, amely valamelyest felkészít minket a téli hegymászás veszélyeire és azok elhárítására, mindenekelőtt a lavinára, a kicsúszásra a meredek hegyoldalon és hasadékból való mentésre. Az elméleti és gyakorlati lavinaismereteket (hórétegzettség próbák, stb.) rögtön követte a mentési gyakorlat felszerelkezve az ásó, szonda, jeladó (pieps) „szentháromsággal”. Az elrejtett jeladókat jellemzően bőven a kritikus 15 perc alatt megtaláltuk, de az eltemetési gyakorlatnál csak a legjobbak bírták pár percnél tovább a hó alatt. Reméljük, erre élesben sose kerül majd sor. A kicsúszások gyakorlása kezdetben gyermeki örömet okozott, de idővel egyre több lelkierő kellett, mikor a jeges lejtőn már épp fejjel lefelé kellett megállítani magunkat a jégcsákánnyal. Na ja, esténként lehetett mutogatni egymásnak a kék-zöld foltokat. A legkomplexebb kihívás az volt, amikor hármas kötélpartiban gyakoroltuk a meredek lejtőn kicsúszó társunk megfogását földre vetve magunkat hágóvassal-jégcsákányal, majd a hóban standot építve társunk felhúzását szolgáló csigás emelő (flaschenzug) rendszernek. Lefagyott ujjakkal azért nem olyan egyszerű a karabiner becsavarása vagy a pruszik tuszkolása a kötélen, mint ahogy a szoba melegéből gondoltuk.

Fotó Márai Bea	Fotó Rácz Misi
Fotó Márai Bea	Fotó Radimszky Anna

Fotó Buzgó Botond

Az egész napos együttlét és a közös élmények gyorsan összekovácsolták a társaságot. Élvezet volt együtt csinálni a gyakorlatokat! A napsütésben félmeztelenül hógolyóztunk. A hidegben ácsorgáskor pedig közös hegymászó-tánccal tartottuk magunkban a lelket Mészi vezérletével. A házban pedig közös ünneplés követte az egy hét legromantikusabb pillanatát, Dani és Zita leánykérését az általuk felépített hóbarlangban! Az egyik legszebb nap nekem az utolsó előtti volt, amikor ragyogó napsütésben élveztük ki életünk első mix-mászását. Másnap pedig a tábor megkoronázásaként együtt hasznosítottuk a megtanultakat, hogy feljussunk a Zöld-tavi csúcsra (2526 m) megcsodálni a Tátra vonulatát.
A tanfolyamot mindannyian sikeresen teljesítettük, sőt, hatan végzett hegymászókká is váltunk. Ráadásul, Beával és Biával hárman együtt is kezdtük az alaptanfolyamot egy évvel ezelőtt Boti és Mészi vezérletével, ez személyesen is sokat jelentett. Ez alatt az egy év alatt nem csupán önálló hegymászók lettünk, hanem egy közösség részei sok-sok közös tanuláson, sikeren és kudarcon keresztül. Átéltünk sziklaomlást az alaptanfolyamon, sőt, én egy komoly esést is a nyári tanfolyamon, és hihetetlen jókat másztunk közben. A mászás egyszerre adott hol felszabadulást, hol kíméletlen szembenézést, de csodálatos élményeket és mellettünk álló barátokat bizonyosan.

Fotó Bianca van Rijn

Végzett mászó lettem, de tanulnivaló és persze új kihívás is csak több lett. Nekem a mostani tanfolyammal nyílt ki a téli mászószezon. Hiába jön lassan a tavasz, én már várom a jövő telet, hogy jobban megismerjem a sítúrázás, a mix-mászás és a hágóvasas téli túrázás rejtelmeit!

Fabók Márton (Marci)

Az idei téli alpesi tanfolyamról Vainel Gergely Gyula (jzy) készített gyönyörű fényképeket (található a lenti galériában) és Iványi Zoltán egy videót készitett a jégmászás és téli tanfolyamról.
Tovább a videóhoz >>>