A hegy megmászását kora tavasszal döntöttük el. Azért választottuk a Lenin csúcsot, mert technikailag az egyik legkönnyebb hétezres, előzetes információink alapján tudtuk, jégmászó tudás nem szükséges. Mivel nem ismertük, hogyan reagálunk a nagy magasságra, ez éppen elégnek tűnt. Tavasszal kezdtük el összegyűjteni az utazáshoz és a mászáshoz szükséges információkat és felszereléseket. A 2004. február/március óta végzett szervező- és edzésmunka gyümölcse a hegyen elért siker és az, hogy mindezt teljesen önerőből sikerült megvalósítanunk.

A Lenin Peak Kirgizisztán és Tadzsikisztán határán található a Pamír Trans Alay Range hegycsoportjában. A Pamír egyik legnépszerűbb csúcsa, melyet már tucatnyi útvonalon értek el hegymászók. A csúcs első megmászását a német Allvein vitte véghez, 1928-ban, a keleti főgerinc irányából. Bár a hegyet délről, Tadzsikisztánból is mászták már több alkalommal, a szokásos útvonal északról, Kirgízia területéről indul.

2004. július 27-én indultunk Ferihegyről. A repülőút Budapest-Moszkva-Bishkek-Osh útvonalon történt. Innen Ural terepjáróval jutottunk el az alaptáborig, Lukovaja Glada-ig. A megmászást a normál útvonalra terveztük, a Peak Razdelnaja-n keresztül. A táborok elhelyezkedése a következő: alaptábor – 3800 m; 1. tábor – 4400 m; 2. tábor – 5300 m; 3. tábor – 6100 m. A mászást két szakaszra bontottuk. Az első szakaszban a 3. tábor elérése volt a cél, pihenőnapok közbeiktatásával, míg a második szakaszban napi egy etapot mászva terveztük elérni a 7134 m magas csúcsot.

Tulajdonképpen ezt a sémát sikerült is követni, mindössze két előre nem tervezett pihenőnapot kellett tartanunk az akklimatizáció során a 2. táborban, illetve a végső mászás során a 3. táborban.

 

A hegyen való mozgásunk a következőképpen alakult:

0. nap	érkezés az alaptáborba
1 .nap	felmenet 1. táborba
2. nap	lemenet alaptáborba
3. nap	alaptábor – pihenőnap
4. nap	felmenet 1. táborba
5. nap	felmenet 2. táborba
6. nap	2. tábor – pihenőnap
7. nap	túra: Zoli 3. táborba, majd vissza 2. táborba; Orsi 5800 m-ig, majd vissza 2. táborba
8. nap	lemenet 1. táborba
9. nap	1. tábor – pihenőnap
10. nap	felmenet 2. táborba
11. nap	felmenet 3. táborba
12. nap	3. tábor – pihenőnap
13. nap	Lenin csúcs megmászása, majd vissza 3. táborba
14. nap	lemenet 1. táborba
15. nap	lemenet alaptáborba
16. nap	alaptábor – pihenőnap
17. nap	alaptábor elhagyása

 

A hegy technikailag nem támaszt követelményeket, mindössze az 1. és 2. tábor közt található 45? vagy annál meredekebb lejtő, de az sem hosszabb 100 m-nél, és fix kötél segít a mászásban, vagy inkább az ereszkedésben. Néhány hasadék keresztezése csak kötél használatával biztonságos. A havon biztosítás ismeretei fontosak. Magányos túrázók nem egyszer kérték magukat a kötelünkre. A hegy mérete, az útvonal hossza, valamint a valóban komoly emelkedők jelentős fizikai megterhelést jelentenek bárki számára. Ezek közt is kiemelt a 3. tábor és a csúcs közti szakasz, ami oda-vissza több mint 14 km, és összesen 1550 m szintet rejt magában. Éppen ezért több vállalkozás 6400 m-en, vagy 6800 m-en 4. tábort is közbeiktat az útba. Véleményünk szerint – bár a 3. táborból rendkívül fárasztó elérni a csúcsot – nem szerencsés 4. tábort építeni, mivel a felmenetel és az ott töltött idő csak tovább fárasztja az embert.

Az időjárást tekintve óriási szerencsénk volt. Említésre méltó csapadék egyáltalán nem esett. A kezdeti napok kora délutánjain volt némi felhősödés. A 3. tábor híresen szeles hely, de ott tartózkodásunkkor, mindössze éjszakánként fújt erősen, bár akkor nagyon. A csúcsmászás reggelén az elviselhetőséggel határos erősségű szél fújt, ami hamar csillapodott, majd egész nap tökéletesen tiszta égbolt alatt túráztunk. Szinte a Pamír valamennyi hegycsúcsát láttuk száz kilométeres távolságban is.

A csúcsot 2004. augusztus 13-án értük el 17:30 és 18:00 között. Korábban úgy terveztük, hogy legkésőbb 16 órakor visszafordulunk, de végül engedtünk a csúcs közelségének, és tovább gyalogoltunk. Néhány fotó elkészítése után azonnal visszaindultunk a 3. táborba. Összességében kb. 17 óra gyaloglást követően értünk vissza sátrunkhoz.

Az alaptáborban, és a felette eltöltött idő alatt végig enyhe – néha pedig nem is olyan enyhe – gyomorproblémákkal küzdöttünk, ez egyes esetekben szörnyen legyengítette a szervezetünket. Valószínűleg az alaptáborban szerezhető víz okozta a komolyabb problémákat, mert azon a helyen, minden óvatosságunk ellenére sem sikerült elkerülni bizonyos fertőzéseket. Azt gondoljuk, hogy minden higéniás óvintézkedést maximálisan be kell tartani! Egyéb egészségügyi problémáink nem voltak.

Hivessy Zoltán és Oravecz Orsolya