2024. október 30 – november 3., Arco
A 2023-as Arco tábor igazi Excelsioros hangulatban telt, igaz akkor az időjárás miatt nem a mászásé volt a főszerep, bár ha megnézitek az egyesületi mászónaplót, az első és utolsó nap lehetett élő sziklán is mászni. A 2024-es tábor ennek a szöges ellentéte volt, hiszen egy (számomra) ritkán tapasztalt szuper időt sikerült kifogni, amikor egy percig nem esett az eső, s bár estére hűvös lett, napközben atom meleg volt.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy a Moon bears első kötélhosszában (a kő kerítés mellett álldogálva) szó szerint remegtem, olyan hűvös volt (nagyon finoman fogalmaztam), majd a második kötélhosszban, ahogy a szembeni gerincen teljesen átbukott a nap, megbuggyantunk a melegtől. 🙂 Na jó, csak képletesen, de a lényeg, hogy onnantól lényegében rövid pólós időnk volt egész nap. És ez mind a 4 nap alatt így volt.
A szállásunk továbbra is Giancarlonál volt, aki idén sajnos nem tudott mindenkinek ággyal szolgálni (pedig lett volna rá igény), lévén egy hatalmas német csoport is nála lakott, de az így is összegyűlt 41 Excelsioros szuperül érezte magát. A második nap a nagy teremben jó páran összegyűltünk, és a végére igen kiterjedt beszélgetéses bulivá cseperedett. Pedig 19:30-kor már éppen azon viccelődtünk négyen (Réka, Virág, Joe és én), hogy ez egy hamvában halt buli, úgyhogy ha megittuk a sörünket, megettük a ropit mehetünk mi is aludni. De aztán elkezdtek szállingózni az emberek, mire majd 30-an már szinte el sem fértünk a padokon, székeken.
Csütörtökön a városban soha nem tapasztalt nyüzsgés volt a Halloween miatt, alig lehetett néhol moccani az utcán. Rengeteg, de tényleg rengeteg kisgyerek és apuka, anyuka volt beöltözve valami rémségnek, hogy az már szinte rémisztő volt. 🙂 Minden egyes boltba bementek a gyerekek és a (gondolom) “Csokit vagy csínyt!” mondat után cukorkát, kis csokit kaptak. A Pizza Pace-ban vacsorázva a mellettünk ülő asztalnál olyan mennyiségű édességet tettek ki a gyerekek az asztalra, hogy azt egy édességbolt is megirigyelte volna.
Ami a mászást illeti, a tábor (ismét) termékeny volt, amiről a mászónaplóban eleddig beírt utak tanúskodnak, melyet ide kattintva lehet megtekinteni…
Én a magam részéről nagyon élveztem minden percét a tábornak. Az elejétől a végéig minden rendben volt, végül mindenkinek lett ágya, sőt Kenéz és Peti még egy külön szobát is kapott grátiszba. 🙂 Reggelenként lehetett teát és/vagy kávét inni a kemence melletti asztalon elhelyezett kávégépből. Én személy szerint Joeval egyetemben a pizzázás estéjén kakaóztunk be jó alaposan, mert a hűvös akkor már jócskán hideg volt. És jelentem finom a kakaó… meg meleg. Idén nem volt esti pancsi, se önkéntesen, se önkéntelenül, de a “kemény mag” majd éjfélig beszélgetett. Én a barlangba levitt Matilda történet után mondtam, hogy megyek aludni. Azért Rafi megmártózott a medencében, igaz csak napközben – de akkor még ugye, ahogy már írtam, meleg volt.
Ja, a pizza! Az megint finom volt, ráadásul idén benne volt a szállás árában. Mondjuk gesztenye most nem volt… De hát nem lehet mindig pezsgő meg kaviár! 🙂
Remélem, hogy 2025-ben is hasonló jó hangulatban és szuper mászásokkal gazdagított Arco tábort tudunk szervezni (nagyjából) ugyanekkor és természetesen ugyanitt. Ha más nem, többen… Addig is mindenki másszon sokat, készülve a téli mászásokra!
Koós Sándor, 2024. november 13.
A képeket köszönöm Ács Rékának, Baranyai Virágnak, Gács Katinkának, Vetier Borónak és Tarcai Norbertnek
